Idé ...Ma minden oda-van S boldog, aki boldogtalan. Boldog, aki boldogtalan, Mert minden oda-van, Oda-van, oda-van, oda-van. -109- Az ősz dicsérete. I. Evoé, Élet, be gyönyörű ősz jött, Talán legszebbik ősze a világnak, Ma, mosoly-csokrát szórom szét a számnak, (Megint virul e búra görbedett): Evoé, Nap, nincsen baj égen-földön. Evoé, Vágy, a Mind igazoló Él az Élet s az Élet nem beteg. Csuklástól csókon-megistenülésig Élet, ma hallom csengőn a Nem milliónyi ilyen-olyan ember, De Ember az Isten igérete S míg ember él, minden győzve halad Teljesülésig, mit csak ember élt S a legkülönbek szent vágy-zászlait Továbbviszik a legkülönb maradtak S Halál nincs a legfurcsább vágyra itt. Evoé, Élet, be gyönyörű ősz jött. II. Ma belül és hősön élnek a hősök, Igaz romlása nincsen semminek, Az ősz megint csiklandós-szomorú, Ragyogásos, nagy szívek a mezők S ragyogásos, nagy mezők a szívek. -110- S ha fájtak a tikkadt, ősi legendák, Hát új legenda kerül, ami lázaszt. Talál a Vágy új legyürnivalót, Rettegő bút és aggodalmat százat S a vígságos, hatalmas Úr előtt Az Élet mit öröm-földbe vetett, Ma is drága és ma is szeretett, Bár egy magyarul is megkötött sorsra Minden egyéb ezerszer könnyebb volna, De él az Élet s be gyönyörű ősz jött. III. Támadjatok föl, jól-figyelő ősö Én tömeg-Mának nem adtam magam, Nekem az Ember egy folytonos ember S nekem semmi ma sem vigasztalan. Most építem vulkánakra a fészkem, De fajtámra is mostan figyelek S most hiszem el, hogy elhinni szabad, Hogy milliókért élhet egy-néhány. Dajka-nóták és tanító szavak Fölzuhognak bíborban egybe Sohse vághat rosszat az Ember Im, tábor vagyok gőgben, egyedül (Be jól van vélem, minden, ami van) Szívem napos, víg rétként elterül. (Hallom, hogy az egész föld dübörög És átkozódnak, kik máskor imáznak): Ma mosoly-csokrát...